Barnaszén az eocén korban, 60-75 millió évvel ezelőtt sűrű láperdőkből keletkezett (mint a mostani trópusi, szubtrópusi, mérsékeltégövi növények). A magyarországi barnaszén is ekkor keletkezett a Pannon tenger partján, de kisebb mennyiségben van krétakori barnaszén is (75-125 millió év). A két szén megkülönböztetése az égéshő alapján történik. Ez a határérték 23,87 MJ/kg. Ez az egyensúlyi nedvességtartalmú (nedvesség nélküli) és hamumentes mennyiségre vonatkozik.
A tüzeléstechnikai gyakorlatban a hamutartalmat is magában foglaló mennyiségre vonatoztatott fűtőértéket veszik figyelembe a szenek minősítésénél, ami nem ad éles határt. A feketeszén és a barnaszén választóvonala: 17-20 MJ/kg körül helyezkedik el. Kemény barnaszén: ha 40 %-nál kevesebb bányanedvességet tartalmaz. (röviden: barnaszén) Lágy barnaszén: ha 40 %-nál nagyobb bányanedvességet tartalmaz.
A barnaszén fajtái megjelenés szerint
A barnaszén külső megjelenése alapján lehet: földes, lágy, fénytelen és fényes barnaszén. Összetétele alapján a barnaszén: szárítva széteső földes, egyenetlen törési felületű darabos, kagylós törésű, majdnem fekete szurok, nagy bitumen tartalmú bitumenes barnaszenek. Mindegyik barnaszén tartalmaz kolloidálisan kötött vizet.
A barnaszén őse: a feketeszén
A barnaszéntől régebben keletkezett szén a feketeszén. A feketeszén a karbon korban, 300-350 millió évvel ezelőtt mocsárerdőkből (zsurlók, páfrányerdők) keletkezett. Magyarországon a Mecsekben levő feketeszén kora 150-200 millió év, tengerparti mocsarakból keletkezett. A feketeszenek fűtőértéke: 17-33 MJ/kg között van. Típusai a következők: Hosszú lángú szén: sok illóanyagot tartalmaz, rosszul kokszolható, lángkemencék ideális tüzelőanyaga. Gázszén: kisebb lánggal ég, könnyen gyullad, gyengén kokszolható. Kovácsszén: jól kokszolható. Kokszszén (zsírszén): Lágy, szilárdsága kicsi, jól összesül, nagy szilárdságú kokszot lehet belőle csinálni. Sovány kőszén: nem sülőképes.